Vágyakozás Had lovagoljak a könnyeiden Túl az arcodon Afrikába Az oroszlán ölébe, újra Ahol egyszer már otthon voltam Hosszú lábaid között A múlt év havát keresem De nem lelem, mert nincs ott többé Had lovagoljak a könnyeiden Túl a fellegeken, szerencse nélkül Mint strucc ki visszahúzza fejét Elbúvik rejtekhelyén Hosszú lábaid között a múlt év homokját keresem de nem lelem, mert nincs ott többé A vágyakozás elrejtőzik, mint egy rovar, de míg alszol s álmodsz belédmar Szerencsére sehova nem jutok, az újj Mexikóba siklik de elmerül az Oceánba A vágyakozás oly kegyetlen Vágyakozás

Angyal Ki életében jó a földön, halál után angyalá válik az eget kémlelve kérded miért nem láthatod őket? Csak amikor a felhők nyugodni térnek akkor láthatsz minket az égen félünk és magányosak vagyunk. Isten látja, nem akarok angyal lenni A láthatár mögött élnek elválasztva tőlünk, végtelenül messze Ők tartják fölénk a csillagokat ezért nem zuhannak le a mennyből. Csak amikor a felhők nyugodni térnek akkor láthatsz minket az égen félünk és magányosak vagyunk. Isten látja, nem akarok angyal lenni

Állat Mit tesz a Férfi? Mit tesz a Férfi? Ki ember és állat között nem tud különbséget tenni mit? Kényszeríti a lányát ki gyönyörű és fiatal és mint egy kutya saját húsával és vérével párzik Mit teszel? Mit érzel? Mi vagy? Csak egy állat, semmi más Mit tesz a Nő? Mit tesz a Nő? Ki férfi és állat között nem tud különbséget tenni mit? Vérébe tollát mártja mellyel levelet ír önnön magának üres sorokat gyermekkorának mikor az apja vele hált Mit teszel? Mit érzel? Mi vagy? Csak egy állat, semmi más

Büntess meg Büntess meg Büntess meg a szalma arannyá válik az arany kővé a nagyságod kicsivé tesz engem talán te lehetsz aki megbüntet igen Az Úr ad, és elvesz Büntess meg Büntess meg gondold, hogy igen én mondom, hogy nem foglalj imádba, mielött feltámad a hideg szél a nagyságod kicsivé tesz engem talán te lehetsz aki megbüntet talán te lehetsz aki megbüntet a nagyságod kicsivé tesz engem talán te lehetsz aki megbüntet a nagyságod kicsivé tesz engem te leszel a büntetőm Az Úr ad és elvesz de csak annak ad akiket szeret Büntess meg!

Gyűlölj Te Te vagy Te vagy nekem Te Te gyűlölsz Te gyűlölsz engem Megkérdeztél Megkérdeztél Megkérdeztél Megkérdeztél és én nem válaszoltam Míg a halál el nem válasz, hűséges leszel mindhalálig? Nem Míg a halál el nem válasz, szeretni fogod jóban-rosszban? Nem

Hajolj le Hajolj le! Parancsolom! Fordítsd el arcod, Az arcod nem érdekel Hajolj le Egy kétlábú egyed, egy négy lábú Sétálni viszlek Így masírozunk a folyósón Csalódott vagyok Most felém hátrálsz Méz ragad a harisnyakötőre Csalódott vagyok Nagyon csalódott Hajolj le Az arcod nem erdekel A kétlábú lehajolt Boldogság tükröződik rajta Megmutatom neki amit lehet Erre sírni kezd A kétlábú elhebeg egy imát Mert fél, hogy nekem rosszabb Még mélyebbre hajol A könnyek felszaladnak hátamon Hajolj le Hajolj le! Parancsolom! Fordítsd el arcod, Az arcod nem érdekel Hajolj le Hajolj le

Játsz velem Megosztozunk a szobán és az ágyon Kistestvér gyere és légy kedves Kistestvér gyere és érints meg Gyere bújj hozzám közel Az ágy elött egy fekete lyuk És minden bárány belezuhan Felnőttem már, mégis számolom őket Mert nem tudok elaludni A köldök alatt egy rengetegben Vár rám egy fehér álom Testvérkém gyere, kapaszkodj meg És rázd le a lombot a fákról. Játssz egy játékot velem Add a kezed és Játssz velem Egy játékot Játssz velem Egy játékot Játssz velem Most egyedül vagyunk Játssz velem Papás-mamást Testvérkének keze fáj A fal feléfordul A kistestvér segít nekem És így el tudok aludni Játssz egy játékot velem Add a kezed és Játssz velem Egy játékot Játssz velem Egy játékot Játssz velem Mert egyedül vagyunk Játssz velem Papás-mamást

Zongora Elmondják nekem: Kinyílik az ajtó És a kíváncsiságból sikoly válik Ugyan mi lehet mögötte Az ajtó mögött Egy zongora áll Billentyűi beporosodtak Húrjai lehangolódtak Az ajtó mögött Egy lány ül a zongoránál De nem játszik rajta Oly régóta már Ott a zongoránál Figyelem őt És mikor játszani kezd Visszatartom lélegzetem Azt mondta Mindig velem lesz De hazugság volt Hogy csak nekem játszik Vérét ontottam Dühöm tüzébe Bezártam az ajtót Kérdezősködtek utána Ott a zongoránál Figyelem őt És mikor játszani kezd Visszatartom lélegzetem Ott a zongoránál Mögötte állok Úgy tűnik, csak nekem játszik Az ajtó kinyílt Oh, hogy sikoltoznak Az anyja rimánkodik Az apja üt-ver engem Eloldozzák a zongorától És senki nem hiszi el nekem Hogy halálos beteg vagyok A bánattól és a bűztől Ott a zongoránál Figyelem őt És mikor játszani kezd Visszatartom lélegzetem Ott a zongoránál Rám figyel És mikor játszani kezdek Visszatartja lélegzetét